Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tátrai hírek, érdekességek

A türelem csúcscsokit terem?
Ismét Nagy Árpád érdemeit nem csorbítva, hanem kiemelve az ő tájékoztatásának hasznosságát és itt csak az általa is közzétett infót sokszorozva:....

Egy nagyobb létszámú turistacsoport átlagosan 20 %-al lassabban halad, mint 2-3 egyéni turista ugyanazon az útvonalon. Lefelé a különbség akár 35 % is lehet.
Fotó: http://turystyka.interia.pl

 

Akarsz lenni lengyel hegyimentő a Tátrában? Laza ügy... 

A Lengyel-Tátrában a hegyimentőnek jelentkezők egyik tesztje felfutni Kuźnicéból a Gáspár-csúcsra. Ennek limitideje 1 óra + annyi perc, ahány éves a jelölt. A jelzett turistaúton ez az út 3 órát vesz igénybe.
Fotó: http://www.krakow.gazeta.pl, a cikk és a fotó a magas-tatra.info

 

 


2009. január 02. Forrás: Bumm.sk
Szúinvázió a Magas-Tátrában
Folyamatosan hanyatlik a szlovákiai Magas-Tátra faállományának állapota a 2004-es orkánkatasztrófa óta. A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) vezetői szerint a park hatvanéves története során még soha nem volt olyan súlyos a helyzet, mint idén.

A Magas-Tátra déli lejtőin 2004. november 19-én végigsöprő orkánszerű szélben a TANAP kezelésében lévő 50 ezer hektár egynegyede pusztult el. Azóta szárazság és többször rekord meleg tizedelte tovább a fenyveseket, átalakult a talaj összetétele és vészesen elszaporodtak a szúrajok. "A nemzeti park megalapítása óta nem volt ilyen nagy a baj" - mondta Peter Fleischer, az országos erdészeti igazgatóság munkatársa.

"A szúinvázót lehetetlen feltartóztatni. A kártevők a legvédettebb területekre is behatoltak, ahová a munkatársaink nem tudnak eljutni" - tette hozzá Peter Liška, a TANAP igazgatója.
A megközelíthetetlen területeken valószínűleg teljesen tönkremegy az erdő. Tavaly kétezer hektárról tüntette el a fenyőket a szú - mondta Liška.

Civil környezetvédők úgy vélik, hogy a nemzeti park vezetői felelősek a kialakult helyzetért. Álláspontjuk szerint a 2004-es természeti csapás után érintetlenül kellett volna hagyni az erdőt, hogy a maga erejéből újuljon meg, a park menedzsmentje viszont a kidőlt fák kitermelése mellett döntött. "Ha nem húztak volna ki minden csonkot, akkor nem lettek volna katasztrofális következményei a viharnak" - mondta Erik Baláž, a VLK környezetvédelmi mozgalom vezetője.

A szlovák kormány 2013-ig összesen 1,5 milliárd koronát fordít a szúinvázió elleni küzdelemre. A Magas-Tátra megmentésére kidolgozott terv szerint lombos fákat fognak telepíteni, amelyek jobban ellenállnak a kártevőknek és a talajban végbemenő változásoknak - mondta Peter Fleischer. 

Forrás: Bumm.sk

 

2008. november 11. MTI hír - és komoly!!

Részeg medvék okoznak veszélyt a Tátrában

A fákról lehullott rothadó gyümölcsök miatt növekszik a medvetámadás veszélye Szlovákiában. A késő őszi időben különösen a Magas-Tátra veszélyes. Óhegy (Staré Hory) falu környékén már láttak is torkoskodó barnamedvét - közölte a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) erdőökológiai kutatóintézete. Az állatok előszeretettel dézsmálják a gyümölcsfák alatt rothadó hullott gyümölcsöt, amelynek alkoholtartalma ugyan nem magas, a medvék viszont rövid idő alatt hatalmas mennyiséget tömnek magukba. A jól megtermett mindenevők az alkohol hatására könnyen elveszíthetik az egyensúlyukat, megszűnik a félénkségük és nem futnak el az ember elől - áll a SAV közleményében.

 


Tudtad-e, hogy Magastátra a szlovák Jacksonville?

Magas-tátra várost közigazgatásilag 13 tátrai település alkotja. Területe 35 979 hektár, ezzel területe alapján Szlovákia legnagyobb városa, négyzetkilométerben számolva nagyobb mint Pozsony. Igen, hidd el, Csorbató (Štrbské Pleso), Ótátrafüred (Starý Smokovec) és Tátralomnic (Tatranská Lomnica) egyazon város részei.

 

 

Tudtad-e, hogy a Bélai Tátrában miért csak egy helyen kirándulunk?

Mert a Bélai Tátra A BÉLAI TÁTRA. Ugyebár azt mindenki tudja, hogy a Magas-Tátrát szokták nyugati és keleti részre osztani. A Nyugati-Tátra főgerincén is találunk 2000-es csúcsokat, ösvény vezet a Bánya-hegyre (Baníkov), a Három-púpra (Tri kopy), Sutára /Rohács északkeleti orma (Plačlivé), Agancsosra/Rohács délkeleti orma (Ostrý Roháč), Sebesre (Bystrá), Racskó-púpra (Jakubiná), Berbécsre (Baranec)". 
A keleti rész pedig két különálló geomorfológiai egységből áll, a főleg gránitból fépült és szűkebb értelemben vett Magas-Tátrából és a mészkőből felépült Bélai-Tátrátából, szlovákul Belianske Tatry-ból. Az egyedülálló Bélai Tátra jellegzetessége a 14 km hosszú mészkőgerinc. E hegy természetileg és terepelrendeződés szempontjából - tipikus többlépcsős sziklás galériáival - különleges, egészen komolyan vett természetvédelmi terület, mi pórok, azaz a nagyközönség nem látogathatjuk. Egy utat kivéve. Az egyetlen turistaút, amelyről bepillanthatunk e lenyűgöző világba a Fehér-völgyben (Monkova dolina) a Kopa-hágóhoz vivő (Kopské sedlo) zöld út.
A túrához kiindulási pontunk a Sirató (Ždiarska vidla) és a Bélai-Tátra legmagasabb csúcsa - a Holló-kő (Havran) (2151,5 m) alatti "gorál" falu Zár (Ždiar) a támaszpontunk. (Kik a gorálok? Elmondjuk!)

 


A varázslatos Liptó

    Rudolf Kukora internetes írása fantasztikus összefoglalója Liptónak, tőle idézek, sok helyen szó szerint:

"A különlegesen természeti adottságának, történelmi emlékeinek és fennmaradt népművészetének köszönhetően Liptó az egyik legszebb és a turisták által leglátogatottabb szlovákiai turista régió. Zsolna tartomány délkeleti szegletében, a Liptói-medencében található. A medencét keleten a Magas-Tátra (Vysoké Tatry) , északon a Nyugati-Tátra (Západné Tatry)és a Kócs-hegység (Chočské vrchy), délen az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) és nyugaton a Nagy-Fátra (Velká Fatra) határolják. A régiót keresztülszeli a leghosszabb szlovákiai folyó, a Vág (Váh, 403 km), amely Komáromnál ömlik a Dunába, folyásának középső részén található a D1-es autópályáról is impresszív Liptószentmáriai-víztároló (Liptovská Mara)
    Liptó tartományban több gyógy- és ásványvízforrás található. Liptó adminisztrációs központja, a 31 ezer lakosú Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš). A történelemből főleg arról ismert, hogy 1713. március 13-án itt végezték ki az ismert rablót és népi hőst, Jánosíkot.
És ha hegy van, van lefolyó víz, ha víz van egyrészt lehet vízitúrázni másrészt szájtátva bámulni és csodálni a szuperprofikat, ugyanis a Vág folyón épült víziszlalom stadionban készül - egyebek között - a szlovák válogatott, akik vadvízen nem rosszak....

Liptó nyugati részén, a Rőce és Vág folyók összefolyásánál fekszik a 30,4 ezer lakosú Rózsahegy (Ružomberok). 
    Liptó két legfontosabb és leglátogatottabb völgye a Kócsi-hegyekben (Chočské vrchoy) lévő Kvacsáni- (Kvačianska dolina) és Prószéki-völgy (Prosiecka dolina). Ezek európai viszonylatban is a legszebbek közé tartoznak. Az előbbi a mészkőbe és dolomitba mélyen bevágott karszt szurdok, amelynek falai a száz métert is meghaladják. A Kvacsáni-patak (Kvačianka) számos vízesésen szökdelve folyik benne. Több népi eredetű műtárgy maradt meg: egy régi fából épült vízimalom, az Alsó-Brunčiak-malom (Dolný Brunčiakovský mlyn). A Kvacsáni-völgytől nyugatra található a 450-600 méter mély, kanyonszerű Prószéki-völgy. A völgy csak néhány méter széles, 4 km hosszú, de patak nem folyik benne, mivel a Prószéki-patak (Prosiečanka) itt búvópatak. 
Az Alacsony-Tátra legkiterjedtebb természetvédelmi területe, a Déményfalvi-völgy (Demänovská dolina), amely kirándulócentrum, síparadicsom és a déményfalvi-völgyi barlangrendszer kb. 21 km hosszú, mintegy 30 barlangból áll, amelyből három látogatható: a Déményfalvi Szabadság-barlang (Demänovská jaskyňa slobody), a Déményfalvi-jégbarlang (Demänovská ľadová jaskyňa) és a Déményfalvi Béke-barlang (Demänovská jaskyňa mieru). A völgy felső részében Szlovákia egyik legismertebb turista- és síközpontja található: Jasná.