MC Szlovákia Hótalpas Túra és Túra

Ha csak erre a napra jössz, az ingyenes és nem nagy, az átlagos Lidl- vagy Aldi-parkoló felényi parkolóban egy fehér, magyar rendszám-táblás Toyotát kell meglátni. 

Hogy igazán könnyű legyen a "keresés", a tetőre felteszünk egy tisztességes méretű, 60 literes, kilométerekről is észrevehető, narancs színű hátizsákot. 

Meg eleve ott állunk a magyar kocsiknál....  

A meglepetéseket elkerülendő, "leltározunk" (pl. ne felejtsd el a kesztyűt... mindenki átrakta-e a termoszt a kocsiból a hátizsákba, ne a hegyen derüljön ki, hogy miért is érzed a szomjhalál közeli szorítását... :)). Az elképesztően szuper hó visszaveri a napsugarakat, az erős UV-sugárzásban legyen nálad naptej, napszemüveg. Tengerszint feletti 1200 méteres magasságban parkoltunk, innen indulunk.

A felfelé vezető úton lassan, komótosan sétálunk. Az "antitempót" diktálja (az egyik) elől haladó túravezető. Triviális, de azért megnyugtatásként mondjuk: mindig lavinabiztos helyen megyünk. Még pontosabban, biztosan lavina-mentes útvonalat követünk. 

Tengerszint felett nagyjából 1400 méter környékén a terep szinte adja magát az első "hosszabb" szünethez. Körülöttünk hegyek, hegyek, hegyek és a távolság miatt az az érzésünk, hogy mi is olyan magasan vagyunk, mint azok (bocsánat, mint "Ők").

Alattunk? Észre sem vesszük, de törpefenyők tetején állunk... Igen, rendkívül valószínű, hogy ITT, márciusban akkora havon leszel, hogy a NAGYOBB törpefenyők csúcsa fog kiállni a földből...
Néhány kortyos teázás erejéig sokszor megállunk. Indulásunk után mintegy 90 perccel már a világ tetején, vagy ha nem is, de 1600 méter feletti magasságban vagyunk, és .... tá dá dá dá (ez itt a fanfárok hangja akart lenni, csak szavakkal leírva) olyat látsz, amit otthon nem minden nap. 

A kilátás lélegzetelállító, tőlünk északra felsejlik, mit felsejlik, berobban a képbe, betölti az északi horizontot és a lelkedet a Nyugati-Tátra, magyarosabban Liptói Havasok, valamint a kép "közepén" látható Kriványtól jobbra - keletre - látható Magas-Tátra. És ha itt a fotón nem is, de ott helyben megmutatjuk azt a helyet, ahol tegnap ebédeltünk, és ahonnan pontosan oda néztünk, ahol e szent pillanatban állunk.

Mit mondjunk? Hogyan mondjuk el neked, amit nem lehet, mert szó az nincs, csak ..... :)) Reménytelen szavakban visszaadni. Ez "AZ" a hely, ahol, ha mondjuk 25-35 év körüli túrázó vagy, biztosan megfogadod, hogy ide majd a gyerekeidet is elhozod.

Merünk a helyről dicshimnuszt zengeni, nem szerénytelenség, nem miattunk olyan a táj, hogy a lelked sikongat a gyönyörtől. Ugye érted? Pontosabban, kizárólag e sorokat olvasva, nem biztos.  Ha nem, eggyel több ok, amiért érdemes jönnöd, mert ezt monitor-nézegetés közben ÚGY SEM lehet "fogni". És visszatérve a túrához. Az uzsi + pisi + fotószünet után megyünk tovább. Először kicsit le, aztán szintben minimálisat fel. Aztán újra. Közben körülöttünk és mögöttünk sem ronda a táj. Visszanézünk és látjuk, hogy 30 perce még hol fotóztuk a tájat és egymást. 

Végül, és nehéz szívvel, 1550 méteres tengerszint feletti magasság környékén fordulunk vissza. 

Átlagos tempó mellett 15:00 körül vagyunk a kocsiknál. 

Hazautazás.

Még valami, ami fontos. A túrán mindig lassan megyünk, az átlagoshoz képest "kevésbé jó" erőállapottal is nyugodtan jöhetsz. 

Bátran jelentkezz! Ne az legyen a fejedben, hogy biztos rád kell majd várni. Verd ki a fejedből, hogy NEM bírod majd. Felejts el, hogy utoljára 100 éve voltál tornateremben,hogy  a bronzkor kezdetén túráztál utoljára. A millió ilyen, olyan, amolyan, önmagunknak be sem vallott "para", cidrizés és "zabszem" helyett, nyugi és GYERE. Nem fogunk elhagyni. Nem ciki nem száguldani.